Január 22-én beindult a menet. Hajnali ébresztők, utazás, dugók 😏 Mol-os mosdók és sok Kávé😆DE amiért mindez megéri, a sok-sok vidám kis buksi, akik boldog mosollyal , kellemesen kimerülve (vagy nem) végig játszották, táncolták velünk a bulit. Annyira jó látni, amikor koncentrálnak az elején, majd lassan felengednek és önfeledten játszanak velünk, labdáznak vagy keresik a kedvenc színű csörgőjüket. Persze sajnos véges az idő, de mielőtt elbúcsúznánk, még egy apró meglepetést kapnak tőlünk ,amiért olyan ügyesek voltak.
Tegnap már olyan óvodában kezdtünk, ahol beöltözve vártak a kis csöppségek. Nagy szemekkel, érdeklődve méregettek bennünket. Hát persze, hiszen talán májusban járhattunk náluk, és a kicsiknek még meglepetés volt, hogy ugyen mit akarhat a két színes nadrágos néni azzal a nagy batyukkal és csörgős zsákokkal. Majd amikor elkezdünk közösen énekelni és táncolni, aztán előkerülnek a labdák....már nem kell ismerkedni, inkább visszafogni őket😂mert annyira ,de annyira akarják, hogy magasba repüljenek a hógolyók, vagy hogy gyorsabban emeljék a lepedőt,mint a többiek...majd sikítoznak hatalmasat és még mindig nincs vége, hiszen így a labdák begyűjtése is élevezetes, ki tud többet összeszedni???? És táncolunk- táncolunk, mindig egy-egy új játékkal, vagy tanulunk mutogatós dalokat....a végén pedig a rengeteg buborék....teljesen elvarázsolja őket. És bár nagyon kell figyelnünk, hogy ne lökjék fel egymást vagy ne legyen karambol-buksikoccanás....mégis titokban figyeljük a szemüket, mosolyukat, hangos nevetésüket. Egyesek "transzba" esve tartják fel tenyerüket , várva , hogy beleszáll a buborék....
Van akinek a szemébe megy....és eltörik a mécses, de az óvónénik gyorsan közbelépnek, megvigasztalják és a következő percben már újabb bubik után nyújtja a kis kezét.
Na meg az a büszkeség, hogy milyen szép jelmezük van...és hogy ők mibe öltöztek be! És hogy ezt anyával vagy apával csinálták, vették....és ő ha felnő....
Tudjátok milyen csoda ezt hallani? Vagy amikor egymás mellé kerül a sok sok apró kezecske a labdalepedőn....annyira aranyosak!
Amikor végzünk, kellemesen kifáradva, telis-teli örömmel, szeretettel mosolyognak....ölelgetnek és hívnak minket, hogy jöjjünk holnap is, meg máskor is, meg ez volt élete legjobb napja, és menjünk el hozzájuk ...és záporoznak sok kedves , édes kis csilingelő szavak.
Nekünk ezt jelenti a farsang .
És mindezt az óvónéniknek és a szülői munkaközösségeknek is köszönjük, hogy bíztok bennünk, hogy a gyerkőcök jól érzik majd magukat velünk. Hogy ránk gondoltok és minket hívtok!
Lehet mi nem vagyunk online zsenik, és nincsenek milliós megtekintéseink a youtube-on, facebookon, de a rengeteg szeretet,amit kapunk tőletek és a gyerekektől, a több 100-1000 meghívás, és hogy a naptárunk már őszre-télre, sőt 2026-ra előjegyzésben áll...Egyszóval köszönjük nektek, mert nélkületek nem lenne ilyen ez a farsang !
